Miskolc – Isten éltessen sokáig!

Miskolci Hét 2020

A hagyomány felelevenítésének ötletgazdája Dr. Spóner Péter – a Herman Ottó Múzeum történésze –, akinek kedvenc újságcikkéből idézzük az alábbi sorokat: a miskolci polgár „tulajdonsága, hogy szereti a függetlenséget, lelkesedik a szabadságért, tiszteli az egyéniséget, meleg érzéssel gondol a nemes múlt kötelező hagyományaira, szívesen nyújt segédkezet a tegnap értékeinek átmentésére, okul a tradíciók tanulságaiból és mindig előre néz, […] eleme: az önállóság; életformája: a szabadság. Szabadság az elvek követésében, a nézetek hirdetésében, a versenyben, az élet gigantikus küzdelmeiben.” Az első Miskolci Hét idején, 1934. augusztus 5-én olvashatták mindezeket a Reggeli Hírlap aznapi számát megvásárló miskolciak. Valóban így éreztek, vagy csak a zsurnaliszta és a programszervezők túlzása lett volna a kiteljesedés szabadságának eszményítése? 

Az első Miskolci Hét szervezését az indokolta 1934-ben, hogy huszonöt évvel azelőtt, 1909-ben került törvény által deklaráltan és működésképesen Miskolc a legmagasabb státuszú magyar települések sorába. Elnyerte a törvényhatósági jogot, kiszakadt Borsod vármegye ellenőrzése alól, mai szóhasználattal megyei jogú várossá vált. Koncertek, kiállítások és legnagyobb szenzációként, köztéri alkotások gazdagították a várost az első Miskolci Hét alkalmával: felavatták a költő Lévay József szobrát, a népkerti Országzászlót és mindezek felett, az Avasi Kilátó 1956-ig álló épületét. Az alapítók szándéka, hogy 1934-től minden évben szervezzenek Miskolci Hét címmel kulturális rendezvénysorozatot, nem vált valóra, a fordulat éve (1948) után pedig szóba sem kerülhetett a „miskolci polgár ünnepe”.

A Herman Ottó Múzeum a városnap köré szervezve, tavaly keltette életre a Miskolci Hét hagyományát. Kiállítás, emléktábla-avatás, koszorúzás, könyvbemutatók és előadások színesítették május 11. megünneplését. Idén a sajátos körülmények között sem hagyhatjuk a feltámasztott hagyomány újabb elmerülését, a városnap és a Miskolci Hét virtuális ünneplését fontos feladatának tartja a Herman Ottó Múzeum. Itt most on-line tartalommal fókuszál az 1936-ban megrendezett második Miskolci Hét felidézésére korabeli nyomtatványok és plakátok, kiállítások és rendezvények felelevenítésével, látványos és egyedi felvételek, népszerűsítő szövegek közzétételével.

Az oldalon megjelenő írások, tanulmányok a Múzeum több osztályának közös együttműködésében valósulnak meg, köszönettel tartozunk minden kollégánknak, aki részt vett benne munkájával.

A szerzőkről

Dr. Spóner Péter

A Miskolci Egyetem történelem-muzeológia szakán végzett bölcsész, a Debreceni Egyetemen szerzett doktori fokozatot (PhD). Két évtizede a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárában dolgozik történész-muzeológusként.

 

Pirint Andrea

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán végzett bölcsész. 1996 óta a Herman Ottó Múzeum munkatársa, 2009-től a Képzőművészeti Tár vezetője.

 

Békési Gábor

A Miskolci Egyetem magyar-történelem szakán végzett bölcsész, jelenleg szintén a Miskolci Egyetemen folytat doktori (PhD) tanulmányokat. Közel két évtizede a Herman Ottó Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének felelőse.

 

Hazag Ádám

A Miskolci Egyetem történelem-muzeológia szakán végzett bölcsész. Két évtizede a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárában dolgozik történész-muzeológusként, a Tár tárgyi és dokumentációs gyűjteményének felelőse.

 

Kapusi Krisztián

A Miskolci Egyetem történelem szakán végzett bölcsész. A Magyar Nemzeti Levéltár B.-A.-Z. Megyei Levéltárában volt Miskolc város levéltárának referens-főlevéltárosa, elvégezte az ELTE-BTK levéltár szakát. A Herman Ottó Múzeum Történeti Tárában 2017 augusztusától dolgozik történészként.

 

Jakab Mátyás András

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett 2010-ben alapszakos, majd 2013-ban mesterszakos történész diplomát. 2017 márciusa óta dolgozik a Herman Ottó Múzeumban, jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény munkatársa.