Miskolci Íróhét - 1936. augusztus 2-9.

Békési Gábor

Móricz Zsigmond 1934-ben, Lsz: HOM-HTD 84.48.3.

Az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) az 1933. június 10–18. közötti Lillafüredi Íróhét után három évvel újra meghívást kapott Miskolc vezetőségétől. Az 1936. június 21-én tartott IGE-közgyűlésen jelentette be Kodolányi János főtitkár, hogy az íróhetet a Miskolci Hét elnevezésű programsorozat keretében fogják megrendezni augusztus elején. A meghívás ötven író számára szólt, akiket az IGE előterjesztése alapján a miskolci ünnepi hét rendezősége választott ki.

A július 18-án kitört spanyol polgárháború és az augusztus első felében sorra került berlini nyári olimpiai játékok fényében a miskolci rendezvénysorozat jelentősége halványabb volt a sajtóban, mint amit valójában megérdemelt volna. Halmay Béla polgármester és a szervezőbizottság – Sassy Csabával az élén – ennek ellenére emberfeletti munkát végzett. A Miskolci Hét húsz kongresszust, huszonegy kiállítást, több sportversenyt, számos irodalmi és zenei rendezvényt tartalmazó nagyszabású programja a város politikai, gazdasági és kulturális küldetését megalapozó ún. Nagymiskolc-koncepció jegyében fogant, nyíltan felvállalva immár a Kassától megörökölt észak-keleti regionális központ szerepét. „Itt az Avas alján, a trianoni határ peremén jelentkezik egy város a maga munkájának értékeivel, a maga lelkiségének forró lendületével – olvashatjuk a Magyar Jövő Miskolci Hetet köszöntő vezércikkében –, amely fokozza állandóan magasabb izzó pontra a magyar élniakarást. Mert megértette Miskolc új hivatását, amely rászakadt az egyoldalú és parancsolt békeszerződéssel. […] Miskolc megérezte, hogy különb városnak kell lennie minden más városnál éppen fekvésénél és helyzeténél fogva. És ezt az elhivatást mutatja be Miskolc a Miskolci Héten.”

Az ország legkülönbözőbb részeiből érkező félszáz írót a városi notabilitások fogadásai (díszebéd a Koronán, díszvacsora Tapolca fürdőn, végül búcsúvacsora az avasi Turista szálló udvarán) mellett az egyszerű polgárok szeretete is körülvette, mivel polgárházak tiszta szobáiban szállásolták el őket, így a legőszintébb miskolci vendégbarátsággal találkozhattak. Az íróhéten részt vevő írókról teljes képet kialakítani nem tudunk, mert a helyi sajtó csak a meghívott írókról, illetve a pódiumon szereplőkről adott névsort. Az ünnepélyes megnyitón az IGE vezetőségét például Ugron Gábor elnök helyett Kárpáti Aurél alelnök képviselte. Ide várták többek között Móricz Zsigmondot, Illyés Gyulát, Tamási Áront és Baktay Ervint is, a tudósításokból azonban az ő nevük már hiányzik: a legjelentősebb szereplők Veres Péter, Várnai Zseni, Mécs László és Tersánszky Józsi Jenő voltak. A programok tartalma és sorrendje valószínűleg az utolsó pillanatig képlékeny maradt, mutatja ezt az is, hogy a két hivatalos kísérőkiadvány, a „Programfüzet” és az „Útmutató” csak a konferenciák időpontját és helyszínét rögzíti, de még ebben is ellentmondásokat fedezhetünk fel.

Az előadások általában naponta 11 és 13, illetve 17 és 19 óra között hangzottak el a Luther (ma: Bartók) téri Zenepalota dísztermében, amely 1927-es átadása óta számos jelentős irodalmi előadásnak, író–olvasó találkozónak nyújtott helyszínt. Ezúttal fellépett többek között Balassa József és Peterdi Andor hétfőn (utóbbinak Lévay Józsefről megemlékező előadását a Reggeli Hírlap folytatásokban közölte); kedden Halmi Bódog és Kárpáti Aurél beszélt, miközben a kritika természetéről alakult ki parázs vita Veres Péter hozzászólásával; csütörtökön Bárdosi Németh János és Vidor Marcell szerepelt. Péntek a miskolci írók napja volt: Serédi Jenő a színházi életről „csevegett”, Meskó Barna filozófiai gondolatait olvasta föl. Szombatra Csuka Zoltán, Komlós Aladár és Buday György előadását ígérték, de a sajtó csak az esti búcsúvacsora pohárköszöntőiről emlékezett meg.

Az íróhét csúcspontjául szánt reprezentatív irodalmi estet (augusztus 5.) a színházban rendezték meg. Az Útmutató alapján az alábbi műsor szerepelt a színlapon:

  1. Dr. Halmay Béla polgármester megnyitó beszéde. 
  2. Dr. Sziklay János, IGE alelnök: „Miskolci és borsodi írónagyságok” (előadás). 
  3. Majthényi György: Víg novellák (felolvassa a szerző). 
  4. Ascher Oszkár: József Attila, Erdélyi József, Illyés Gyula, stb. verseiből. 
  5. Vándor Iván: Miért Iván? (csevegés a nőírókról). 
  6. Trócsányi Zoltán: Északi rokonnépeinkről
  7. Mécs László: Új verseimből. 
  8. Réz Gyula miskolci író, a Magyar Tud. Akadémia tagja: Új verseimből. 
  9. Szitnyai Zoltán: új novellája (felolvassa a szerző). 
  10. Sárközi György előadása. 
  11. Ujházy György, a Missa Sollemnis szerzője: Színház! (csevegés színházi ügyekről). 
  12. Tersánszky J. Jenő novellája (felolvassa a szerző). 
  13. Várnai Zseni: Új verseimből. 
  14. Barabás Gyula: Az író és környezete (felolvasás). 
  15. Veres Péter: Az ipari munkásság és az irodalom (előadás). Konferál: Ujházy György.

Amíg a Reggeli Hírlap túlzóan „a magyar irodalom nagy parádéjának” minősítette a szerdai „Írói Estet”, addig Hajdu Béla kritikusabban, a hibákat is kiemelve emlékezett meg az eseményről Tizennégy író szerepelt a Miskolci Íróhét előadóestjén címmel: „Nagy Lajos szatírája a lankadó közönség érdeklődésében már nem érvényesülhetett értéke szerint. Felvillanyozta a derűre szomjas közönséget Tersánszky J. Jenő humora. […] Természetesen megkülönböztetett nagy sikerük volt az est nagyágyúinak: Mécs Lászlónak, Veres Péternek és Várnai Zseninek.”

Az íróhét sikerét az a levél is jelzi, amelyet Ugron Gábor IGE-elnök írt Halmay Béla polgármesternek, és amelyet nem kis elégedettséggel közöltek augusztus 25-én a helyi lapok: 

„a Te Miskolc városod nemcsak azt az ötven írót látta vendégül, aki ott megjelent személyében is. […] Ti az egész élő magyar irodalmat láttátok vendégül. […] Tudomásom van arról is, hogy a miskolci napoknak milyen termékenyítő ereje volt máris íróinkra, akik megismerték egy nagyjövőjű, régi kultúrájú nagyváros lelkét, egy ősmagyar vidék szívében”.

A Miskolci Hét Sassy Csaba által vezetett központi irodája tehát remek munkát végzett. A Magyar Jövő szerint csak a Luther téri állapotokat tették szóvá az írók: „Miskolc még sok kritikát fog kapni […] azért, hogy egyetlen nagyszabású kultúrépülete elé helyezte a piacot. Az IGE kongresszusán megjelent írók például nem győztek csodálkozni azon, hogy csak úgy juthattak be az épületbe, hogy valósággal hadiküzdelmet folytattak az egyébként igen rendes és tisztességes árusokkal”.

Az íróhét emlékét a Zenepalota homlokzatán emléktábla őrzi a találkozó félévszázados évfordulójának tiszteletére, leleplezésére pedig – a XV. Tokaji Írótábor záróprogramjaként – 1986. augusztus 28-án került sor. A tábla szövege:

EBBEN AZ ÉPÜLETBEN / RENDEZTE MEG AZ / ÍRÓK GAZDASÁGI EGYESÜLETE (IGE) / 1936. AUGUSZTUS 2–9. KÖZÖTT / A / MISKOLCI ÍRÓHETET / AZ ESEMÉNY 50. ÉVFORDULÓJÁRA / ÁLLÍTTATTA / MISKOLC / VÁROS TANÁCSA 1986.