A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány /PADME/ és a Nemzeti Kulturális Alap /NKA/ támogatásával megvalósuló kutatási program keretében Miskolc pénzügyi intézményrendszerének történetét kutatjuk – elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában és a Herman Ottó Múzeum tárgyi és dokumentációs gyűjteményeiben őrzött páratlanul gazdag anyagait feltárva – a kezdetektől az első világháború végéig terjedő korszakban. Rendhagyó módon a kutatási programunkhoz egy önálló online felületet is létrehoztunk. Az oldal elindítását kettős cél motiválta: egyrészt, hogy a több évre tervezett tudományos kutatásunk részeredményeit folyamatosan közölhessük, másrészt olyan korabeli dokumentumokat tegyünk közzé, melyek eddig digitális formában nem voltak elérhetőek. Ugyanakkor az egyéni tudományos kutatási programok esetében egyedi vállalkozás – a szakmai programhoz szervesen kapcsolódó, azt kiegészítő tematikus online felület – elindításának tágabb értelemben vett, de nem titkolt célja, hogy a szakmai programok lezártával is keretet biztosítsunk a kutatás folytatásához, illetve a jövőbeli eredmények megjelentetéséhez.
Jelen kutatásunk oly módon kívánja vizsgálni a korszak egyik legjelentősebb vidéki, regionális gazdasági központjának, Miskolcnak a pénzügyi intézményrendszerét, hogy egy makroszintű folyamatra – azaz a kapitalizmus megjelenésére – adott lokális, városi válaszokat tárja fel. Azt az átmenetet ragadja meg, amelynek kezdetén még a premodern, ún. feudális gazdasági rendszer volt domináns, azonban a vizsgált periódus végére már a modern, kapitalista pénzügyi rendszer vált uralkodóvá – a tágabb régióra, azaz Kelet-Közép-Európára – jellemző sajátosságokkal. Ennek keretében létrejöttek és elterjedtek a kapitalista gazdaság alapját képező takarékpénztárak, bankok, földhitelintézetek, hitelszövetkezetek, biztosító társaságok, amelyeket összefoglaló néven pénzügyi intézményrendszernek nevezünk.
Hiánypótló kutatásról van szó, hiszen az elmúlt évtizedekben Miskolc pénz- és hiteléletére vonatkozóan mindössze két érdemi munka látott napvilágot. 1992-ben a Herman Ottó Múzeum akkori munkatársai Bankélet és hitelviszonyok Északkelet-Magyarországon (1844–1949) címmel rendezett időszaki kiállításhoz jelentettek meg egy rövid, tömör katalógust, mely a középkortól egészen a rendszerváltásig foglalta össze a hazai és miskolci hitelélet, pénzintézetalapítások történetét. E kiadvány azonban – már csak jellegéből fakadóan is – csupán a legfontosabb események és tendenciák számbavételére hagyatkozott és elkészítését nem előzte meg sem levéltári kutatás, sem a korabeli sajtóban megjelent rendkívül értékes anyag áttekintése.
A téma egyetlen, tudományos igénnyel készült feldolgozása az ezredfordulón született. A Miskolc-monográfia IV. kötetében megjelent munka már tömör összefoglalását adja a helyi pénzintézet-történetnek. Ez a kutatás már meghaladta a hazai szakirodalomban elérhető adatokat és a szerző részben levéltári dokumentumokra támaszkodva írta meg tanulmányát, de esetében is igaz, hogy a korabeli sajtót nem használta.
A miskolci pénzintézetek 19. századi történetére vonatkozóan rendkívül kevés korabeli, nyomtatásban is megjelent forrással rendelkezünk. Ezek egyike, a város legrégebbi hitelintézetének, az 1845-ben alapított Miskolczi Takarékpénztár alapításának 40. évfordulójára megjelentett reprezentatív album. A kortársak által összeállított alapos, igényes összefoglaló kötet a kezdetektől mutatja be a pénztár első négy évtizedének történetét, illetve teljes terjedelmében közli a pénzintézet alapszabályát.
Nem kétséges, hogy az 1885-ben készült emlékirat rendkívül értékes forrás, mely jelenleg csak a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárában és a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában kutatható, digitálisan nem hozzáférhető. Éppen ezért elvégeztük a kiadvány digitalizálását – Mészáros Viktória/Herman Ottó Múzeum/ –, melyet oldalunkon teljes terjedelemben elérhetővé teszünk, illetve mellékeljük a feldolgozott teljes szöveget is.
Magyarországon egészen az 1980-as évekig elmaradt a bank- és pénzügy-történetírás önálló tudományágként való megjelenése. Az ezredfordulóig összefoglaló banktörténeti munka utoljára 1945-ben készült. Ezt az űrt Tomka Sándor 2000-ben A magyarországi pénzintézetek rövid története 1836-1947 címmel megjelent kötete igyekezett pótolni. Amint a mű címe is mutatja a szerző csak a második világháborút követő évekig tekintette át a magyar pénzügyi rendszer történetét. Ugyanakkor Tomka Sándor is felhívta arra a figyelmet, hogy könyvében a vidéki hitelélet és a magánbankok nem kaptak megfelelő súlyt. A második világháborút megelőző évtizedek említésre érdemes munkái közül terjedelmi okok miatt csupán Jirkovszky Sándor kötetét emelnénk ki, mely azonban csak az első világháborúig terjedő korszakot dolgozta fel……..
A Miskolczi Takarékpénztár korai történetére vonatkozó források közül rendkívül értékes a Szemere Bertalan által 1847-ben írt, nyomtatásban megjelentetett kiadvány. Amennyiben rápillantunk a pénztár alapítóinak névsorára két személyre külön felhívnánk a figyelmet: nevezetesen a város két nagy formátumú országgyűlési követére, a miskolci születésű Palóczy Lászlóra és Szemere Bertalanra. Utóbbi, a Borsod vármegyei Vattáról származó Szemere korának rendkívül izgalmas alakja, hiszen az ifjú reformkori politikusi gárda egyik legtehetségesebb és legszélesebb látókörű tagja volt. Munkásságára, sokoldalúságára, nem utolsósorban teherbírására jellemző, hogy az országos ügyek mellett nagy hangsúlyt fektetett szülőföldje, Borsod vármegye, illetve a megyeszékhely, Miskolc gazdasági, kulturális, kereskedelmi életének felvirágoztatására is. Szemere nemcsak a takarékpénztár megalapítása körül bábáskodott, de annak létrejötte után 2 évvel – az intézmény anyagi támogatásával – egy nyomtatványt is megjelentetett „Figyelmeztetés a miskolci takarékpénztár jótékonyságára” címmel. E műre úgy is tekinthetünk, mint korának egyfajta reklám-kiadványára. Szemere kiváló írói vénáját megcsillogtatva, egy kitalált történeten keresztül mutatja be a takarékosság jótékony hatását, ahogy napjainkban megfogalmaznánk: a pénzügyi tudatosság jelentőségét. A páratlanul értékes kiadvány eredeti példányát, illetve annak átiratát teljes terjedelmében közöljük.