Dr. Kabdebó Lóránt életútja

Egyetemi tanár, professzor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem Bölcsésztudományi Karának tudományszervező egyénisége. Magyar irodalomtörténész, kritikus, Szabó Lőrinc monográfusa, számos önálló kötet és monográfia szerzője, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója.

Budapesten született 1936. augusztus 9-én. Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne. Két gyermeke van: Kabdebó Tamás (1965) és Kabdebó György (1966).

Már fiatalon kitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyert. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar–történelem szakán. 1958–1970 között Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962-től 1984-ig a Napjaink című folyóirat rovatvezetője illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet.

1970–72-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, 1972–89-ben osztályvezetője, 1989–91-ben tudományos tanácsadója. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Bábáskodott az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések, interjúkötetek (pl. Szentkuthy Miklóssal, Határ Győzővel, Orbán Ottóval) kiadásánál is.

1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, 1997-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának (alapító) dékánja. Emellett kulcsszerepe volt a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megszervezésében. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet című folyóirat főszerkesztője.