Gratulálunk Dr. Kabdebó Lórántnak

miskolc város díszpolgára 2021.

Dr. Kabdebó Lóránt életútja

 

Egyetemi tanár, professzor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem Bölcsésztudományi Karának tudományszervező egyénisége. Magyar irodalomtörténész, kritikus, Szabó Lőrinc monográfusa, számos önálló kötet és monográfia szerzője, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója.

 

Budapesten született 1936. augusztus 9-én. Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne. Két gyermeke van: Kabdebó Tamás (1965) és Kabdebó György (1966).

 

Már fiatalon kitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyert. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar–történelem szakán. 1958–1970 között Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962-től 1984-ig a Napjaink című folyóirat rovatvezetője illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet.

 

1970–72-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, 1972–89-ben osztályvezetője, 1989–91-ben tudományos tanácsadója. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Bábáskodott az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések, interjúkötetek (pl. Szentkuthy Miklóssal, Határ Győzővel, Orbán Ottóval) kiadásánál is.

 

1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, 1997-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának (alapító) dékánja. Emellett kulcsszerepe volt a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megszervezésében. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet című folyóirat főszerkesztője.

A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

 

1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, ahol fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését (Szabó Lőrinc külföldi útjai, betegségei, műfordításai, gyorsírásos művei és jegyzetei), emellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.

Díjai, kitüntetései:

 

  • Miskolc Város Irodalmi Díja (1969)
  • A Mikes Kelemen Kör Díja (1983)
  • Miskolc Városért Emlékplakett (1986)
  • Szabó Lőrinc-díj (1989)
  • A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990)
  • Herman Ottó-díj (1998)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998. október 23.)
  • Signum Aureum Universitatis (Miskolci Egyetem) kitüntetés; Jubileumi egyetemi emlékérem kitüntetés (1999)
  • Bölcsészettudományi Karért: Kari kitüntetés (2001)
  • Toldy Ferenc-díj (2007)
  • József Attila-díj (2012)

Publikációi:

 

Művei a Magyar Tudományos Művek Tárában:

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=1189716

 

Kötetei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses.phtml?id=5636&sub_id=1&table=dc_creator&megnevezes=%27szerzo%27&mezoertek1=Kabdeb%F3&mezoertek2=L%F3r%E1nt

 

Kabdebó Lóránt bibliográfia; összeáll. Buda Attila; ME BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Miskolc, 2001 (Szabó Lőrinc füzetek)